A zöld hályog látáskárosodást vagy akár vakságot is okozó szembetegség. Másik elnevezése, a glaukóma szó görög eredetű, Hippokratésztől ered (γλαυκός = ’kékes-zöldes színű’).
A betegséget már időszámításunk előtt is ismerték, Aulus Cornelius Celsus volt az első, aki elkülönítette a kataraktát, azaz a szürkehályogot a glaukómától. A glaukómával kapcsolatos ismereteink fejlődése a XVIII. századig nagyon lassú volt, majd attól kezdve gyorsabb és végül a XX. század második felében nagyon felgyorsult.
A zöld hályog nem tévesztendő össze a szürkehályoggal, hiszen zöld hályog esetében nem a szemlencse elhomályosodásáról van szó. A zöld hályog több betegség összefoglaló elnevezése, melyek közös jellemzője a szemhátsó részében található látóideg károsodása. Ez az ideg szállítja az információt a recehártyából (az ún. retinából) az agyba, lehetővé téve ezzel a látás folyamatát.
A betegség hátterében a szem belső nyomásának megemelkedése áll. A szemnyomást a szemben található folyadék: a csarnokvíz termelődése és elfolyása közötti egyensúly alakítja ki. Amennyiben az elvezetés valamilyen akadályba ütközik, felborul az egyensúly, és megnő a nyomás. A nyomásemelkedés okozza a látóideg károsodását, és ezzel a látás romlását.
Ne maradjon le újdonságainkról!